MOST TUDOM

Most tudtam csak meg, mi az a szerelem,
rájöttem, hogy ezt még sosem éreztem.
Szeressük egymást, mit egy gerlepár,
oly jó a tudat, hogy valaki hazavár.

A szívem táján történt valami,
úgy érzem, nagyon szeret valaki.
És az a valaki, biztosan te lehetsz,
ki egy engem életre boldoggá tehetsz.

Szeretem nézni, csillogó szemed,
s órákon át fognám két kezed.
A csókod ízét is nagyon szeretem,
mely az életet jelenti, mely éltet engem.

Nagyon szeretlek, ezt tudod te is,
van ám rózsa, melyben nincsen tövis.
Az én rózsámon tövisek nem lehetnek,
tőlem soha többé el nem vehetnek.

Bele is halnék, ha elhagynál mégis,
szomorú lenne velem még az ég is.
Nagy lenne a vihar, elmosna mindent,
meghalna a testem s a lelkem is itt bent.

Biztos vagyok benne sokáig nem bírnám,
nagyon fájna szívem s szemeim kisírnám.
Utána elvenném, magamtól az életet,
s Istentől kérnék örök menedéket.